NYOMOTT ZÓNA ÉS HÚZOTT ZÓNA

Az épületek komponenseire ható számtalan terhelési fajta – mint például a saját tömeg vagy a forgalom illetve a szél nyíróereje – mind erő- és feszítő hatásokkal járnak. Ezek eldeformálódáshoz vagy akár repedéshez is vezethetnek. Ezeknek egyik fő oka a terhelés, de külső erőhatások, mint például a földrengések valamint a betonnak a rá ható erők és deformálódások okozta összehúzódása is vezethetnek repedésekhez.

 

A példában a híd megereszkedése nyomóerőt gyakorol a híd felső részére, a nyomott zónára. A híd alsó részén húzó feszültség keletkezik, ez a húzott zóna. A beton csak nagyon korlátozott mértékben tudja elnyelni a húzóerőket. Ahol húzófeszültségre lehet számítani, ott gyakran acéllal erősítik meg a betont, ami jobban elnyeli ezeket az erőhatásokat. A beton nem tud akkora feszítő erőnek ellenállni, mint a benne lévő acél erősítés, ezért végül is a beton megrepedezik azokon a helyeken, ahol az acél fogja fel a feszítő erőket. A kétféle hatás számtalan, szemmel alig látható repedést eredményez. Ezután az anyagot már repedéses betonnak nevezzük. A megváltozott terhelésnek illetve a hőmérséklet különbségnek köszönhetően repedések jelenhetnek meg már régóta meglévő építményeken is. 

 

Minden betonban használható dübelt csak a nyomott zónában használhatunk. Az olyan dübelek, amik tovább terpeszkedhetnek és az olyanok, amik egy furatban alak rögzítővel teljesen bezárva maradnak alkalmasak a húzott zónában való használatra. A húzási zónában használható megengedett dübelek például a horgonydübel, feszítőhüvelyes dübel, hüvelyes dübelek és néhány ragasztott dübel. A hátsókúpos horgonyok felveszik a hengeres vagy kúpos furat alakját. A kúpos rész túlméretezése meggátolja, hogy a dübel kiszakadjon a furatból, még repedések keletkezése esetén is. A repedések növelik a furat átmérőjét. Az feszítőhüvelyes dübelek kiegyenesítik a repedéseket, mivel a keskenyedő részt mélyebben a terpesztő zónába húzza. Mindkét dübelfajta alkalmas mind a húzott zónában való használatra, mind pedig a hirtelen terhelések elnyelésére. Viszont nem minden olyan dübel alkalmas terhelés átvitelére földrengés által megrepesztett betonban, amiket jóváhagytak húzott zónában történő felhasználáshoz. 

Az üreges födémek speciális csoportot alkotnak az előre gyártott betonelemek között. Mivel a vasbeton nem teszi lehetővé a falba történő fúrást, a szerkezeti rögzítéseket gyakorlatilag mindig a felső vagy az alsó kéregben végzik el. A felső és az alsó kéreg vastagsága 25 és 40 mm között változik. Azért, hogy a kéreg vastagságot maximálisan kihasználhassuk, alakrögzítést használó rögzítő rendszerek ajánlhatók. 

A rögzítési pontok túlterhelése, a nem megfelelő összeszerelés és az elégtelen terhelhetősége az anyagnak, amibe dübelezünk mind a dübelezés meghibásodásához vezethetnek. A különféle meghibásodásokat négy csoportra oszthatjuk. 

A dübel alap eltörhet túlterhelés vagy az alap elégtelen teherbírása miatt, illetve ha a beszerelés mélysége nem elégséges.

Ha nem tartják be az előírt perem- illetve fúrattávolságokat, az épület komponensek méretei túl kicsik, vagy a dübelek terpesztő nyomása túl nagy, akkor az építőanyag megrepedhet. 

A túlzott megterheléstől vagy a nem megfelelő összeszereléstől a dübel kiszakadhat az építő anyagból. 

Ha a dübel vagy a csavar átmérője túl kicsi a fellépő erőkhöz viszonyítva, akkor az acél eltörhet. Ez akkor is megeshet, ha a felhasznált acél nem elég jó minőségű. Az acél a legkisebb átmérőjű pontjánál fog eltörni.

 

A dübel kiválasztásánaál fontos szempont a dübelre nehezedő terhelés és az alap anyagának jellemzői. A gyártó által feltüntetett megengedhető terhelhetőséggel óvatosan kell bánni. azért, hogy ezt az információt megfelelően értelmezhessük, tisztában kell lennünk azzal, hogy ez az érték min alapszik; a dübel alap törésén, a hasadáson, a dübel kiszakadásán vagy az acél törésén. Emellett természetesen fontos tudnunk, hogy a megengedett teherbírás milyen építőanyagra vonatkozik. Azért, hogy megelőzzék a dübelezés meghibásodását, bizonyos követelményeket támasztottak a dübel vagy tipli felszerelésével kapcsolatban is. A furatmélység, az illesztési mélység, a furat kitisztítása valamint a perem és a fúrattávolság mind nagyon fontosak egy megbízható dübelezéshez.