DÜBELRE NEHEZEDŐ TERHELÉS

Az erő iránya meghatározza, hogy az szakítóerő, nyomóerő vagy nyíróerő. A szakító és nyomóerők hosszanti irányban hatnak a dübelre. A nyíróerők derékszögben hatnak rá. Ezeket a szerkezetből eredő erőket a dübelnek fel kell fognia. Gyakran különböző erők kombinációja lép fel, amiknek egy eredő terhelése hat a dübelre. Ha az erők az építőanyag felületétől egy bizonyos távolságra lépnek fel, az elhajláshoz vezet.

 

Egy szerkezetre ható erők eloszlásának kiszámítása eredményezi a rögzítésre ható eredő terhelést. A további számításokban a biztonsági tényezőket is figyelembe veszik. A biztonsági tényezőt egy építészmérnök számítja ki, a biztonsági kockázatok és a biztonsági útmutatók alapján. Egy dübel kiválasztásakor értékelni kell ezeket a kockázatokat. Az európai technikai engedélyek és az amerikai útmutatók a szerkezeti rögzítések elemeinek használatához jellemzőként határozzák meg, hogy a terhelés statikus vagy majdnem statikus. A gyakorlatban viszont nem statikus vagy dinamikus terhelések is előfordulnak, például darus szerkezeteknél, lifteknél, vagy gépeknél. A dinamikus terhelésnek kitett elemeket csak speciálisan tesztelt dübelekkel rögzíthetjük. A dinamikus terhelés egy sajátos formája az ütközésekből, földrengésből vagy robbanásból eredő sokkszerű hirtelen terhelés. A sokk terhelés elviselésére alkalmas kötőelemeken feltüntetik a sokk terhelhetőség engedélyét.

1. Feszültség

2. Nyomás

3. Nyírás

4. F = Ferde irányú feszítés = a tengely irányú és a nyíróerő kombinációja

5. F +csavaró terhelés = a feszítő- és nyíróerő kombinációja "e" távolságból

6. V + csavaró terhelés = nyíróerő "e" távolságban