text.skipToContent text.skipToNavigation

KILAZULÁS HOSSZ VÁLTOZÁSA MIATT (MEGERESZKEDÉS, CSÚSZÁS)

A szorítóerő egy részét már rögtön az összeszerelést követően elveszíthetjük, a megereszkedésnek köszönhetően. Idővel a szorítóerő tovább csökkenhet a „csúszás” jelenségének köszönhetően. 
A megereszkedésért, vagy visszalazulásért a rögzített elemek és maguk a kötőelemek is felelősek. A rögzített elemeknek van bizonyos felületi egyenetlenségük és nem mindig teljesen párhuzamosak.
 
A menet valamint a csavar és az anyák támasztó felületeinek is van bizonyos durvasága. Az anya menete sem mindig tökéletesen illeszkedik a csavaréba. Közvetlenül azt követően, hogy az előterhelést alkalmaztuk, azt látjuk, hogy a felületi egyenetlenség részben megszűnik és deformáció lép fel. Ez részben kiküszöböli az illeszkedési nehézségeket illetve a párhuzamosság hiányát. 
 
Az eredmény: a csavar eredeti megnyúlása részben elvész és a szorítóerő csökken.
 
Az E grafikonon láthatjuk a megereszkedés hatását a szorítóerőre rövid kötésekben. A tesztekben a csavarok a VDI2230 (VDI = Verein Deutscher Ingenieure) szabványnak megfelelő előterhelésnek voltak kitéve, vaqyis a megengedett terhelés 95%-nak (vagy a folyáshatár 0,2%-a). a szorítóerő minden esetben egyenlő volt a csavar átmérőjével, más szóval lk/D = 1. Az E grafikon mutatja az előterhelés veszteségét, 0,008 mm visszalazulás eredményeként.
 
Arra a következtetésre juthatunk, hogy nagyobb előterheléssel a szorítóerő megereszkedés miatti százalékos vesztesége kisebb. További kutatások kimutatták azt is, hogy növekvő átfogási hossz / átmérő aránnyal (Ik/D), a megereszkedés hatásai már nem lépnek fel olyan gyorsan.
 
Az F grafikon azt mutatja, hogy az fz előfeszítési erőnél, a feszítőerő a kötésben Fz-vel csökken. A normálisan várható Fkr1 maradvány szorítóerő ezért Fkr2-ra csökken. Dinamikusan terhelt kötésekben a túl alacsony szorítóerő drasztikusan növeli a fáradási törés kockázatát.
 
Néha a rögzített tárgyak tovább deformálódnak az idők során. Ezt a jenséget ismerjük „csúszás” néven, és főként műanyagoknál figyelhető meg, amik már kis nyomóterhelés hatására is deformálódnak. Ezért műanyagok rögzítése szóba sem jöhet, ha meg akarjuk tartani az előfeszítést. Ez különösen vonatkozik a felületi bevonatokra (festék, rozsda, elektrolitos horganyzás…).
 
A rögzített fémek, amiknek a maximálisan megengedhető felületi nyomását túllépték, ugyancsak hajlamosak az elcsúszásra. Például gyakori hiba, hogy túlságosan puha alátéteket 8.8-as vagy 10.9-es csavarokkal használnak, aminek eredményeként ezek plasztikailag deformálódnak és veszítenek az eredeti szorító erejükből.
 
A táblázat a következő oldalon néhány anyagtípus maximális felületi teherbírását mutatja, ami a csavar feje alatt vagy az anyánál léphet fel. Ne felejtsük el, hogy a megengedhető felületi terhelhetőség a hőmérséklettől is függ. Például az alumíniumnál már alacsony nyomás terhelés mellett is gyakran csúszás lép fel, már 160˚C-tól.
 
Számos acélfajtánál ez a hőmérsékleti érték 240˚C vagy e fölötti.
 
 
Maximális felületi nyomás a VDI 2230 szerint
 
AnyagAnyag számaMax. felületi nyomás (MPa)
Ötvözetlen szerkezeti acélUSt 37-21.0036490
 St 50-21.0050710
Alacsony ötvözésű hőkezelt acélCq 451.1192630
 34CrNiMo 61.65821080
 38 MnSi-V5 5-BY-810
 16 MnCr 51.7131900
Ausztenites CrNi acélX5 CrNi 18 121.4303630
 X5 CrNiMo 17 12 21.4401460
 X5 NiCrTi 26 151.4980860
Öntött vasGJL-2500.6020850
 GJL-260 Cr-600
 GJS-4000.7040600
 GJS-5000.7050750
 GJS-6000.7060900
Alumínium ötvözetAIMgSi 1 F313.2315.62260
 AIMgSi 1 F283.2315.61230
 AIMg4,5Mn F273.3547.08230
Alumínium ötvözet öntvényGK-AISi9Cu33.2163.02220
 GK-AISi9Cu33.2163.05290
 GK-AISi7Mg wa3.2371.62380
Magnézium ötvözetGD-AZ 91 (MgAI9Zn1)-180
 GK-AZ 91-T4-210

RÖVIDEN

Azért, hogy lehetőleg elkerüljük a kilazulást:
  • Az érintkezési felületeknek simának és párhuzamosnak kell lenniük.
  • Az lk/D arány legyen a lehető legnagyobb (nagyjából:  lk/D ≥5).
  • Az előterhelés legyen a lehető legnagyobb anélkül, hogy túllépnék a rögzített anyagok maximálisan megengedhető felületi nyomását. 
Azért, hogy a csúszást lehetőleg megelőzzük:
  • Ne rögzítsünk műanyagokat. Általában nem tartják meg a szorítóerőt. Ha szükséges, tegyünk acélhüvelyt a furatba.
  • Győződjünk meg róla, hogy az érintkezési felületeken nincs vastag, deformálható bevonat. Ezeket az összeszerelés után kell felvinni, nem pedig előtte. 
  • IHa alátéteket használunk, azoknak megfelelő keménységűeknek kell lenniük (min. 200 HV 8.8-ra, min. 300 HV a 10.9-re).
  • A megengedett felületi terhelhetőséget tilos túllépni az alkalmazott szorítóerővel.
Ne zárja be ezt az oldalt. Ez az üzenet eltűnik, amikor az oldal teljesen betöltődik.